SZÁRMAZÁSOM - ŐSEIM
Tősgyökeres 'vasi' vagyok, az ország nyugati határa az én szülőföldem. Őseim, a Rózsák, már akkor sárvári lakosok voltak, amikor a 17. század elején a város első anyakönyve íródott. Apai dédapám, Rózsa Ferenc, imádságos könyvébe pedig ekként jegyezte be, miként adott egymásnak kilincset házában az élet és a halál:
"Anno 1830dik Esztendőben 8dik Szeptemberben Isten kegyelmibül nyert nagy ajándék Született Rózsa Zsófia kilentz és tíz Óra közben. Éjszaka.
1830dik Esztendőben 11dik Szeptember regveli 3 óra tájban ez árnyék világbúl kimult
1832dik Esztendőben 15dik Februáriusban Születet tíz óra tájban Rózsa Juli, 11 nap mulván meg holt
1833dik Eszt: Születet 15dik Februári Rózsa Sándor ijzaka 1. Óra tájban bak jegy alat Jupitér Uralkodó plánétábo Trajkó káplán az keresztelte Pinteken
1849 Évben Július 27dik Dilután 3 órakor ez árnyék világbul ki mult.
1835dik Esztendei Majus Holnap 19dik Napján veradóra 3. és 4. Óra közben Született víz önto jegy alat Fő Uralkodó Planéta a Nap, Vörös Sándor keresztelte meg Rózsa Móritz Holdtöltö vígin
-
864dik év Febr 19dik Nap 12 órakor Rózsa Móritz [mint] keszth[ely]i orvos és Tudor ez árnyékvilágbul ki mult
1836 Esztendőben Születet ...berben Rózsa Pál ... az vígin a szűz Jelben az Uralkodó Plánéta a Vénus ......délután 3 órakor
1839dik Esztendőben Július 21dik vasárnap Délutani nígy és öt Óra közben Született Rózsa Eufrozin Scorpio jegy alatt az uralkodó Plánéta ezen Esztendőben Saturnus Szabó Ferentznő Kereszt annya Óllá János Káplan Az keresztelte meg
-
1849 12dik Juli ez árnyék világbul kimult
1841 Évben Született 22dik Marti éjjen mikor 12, ütöt éjszaka Rózsa Ágoston kos jegy alat Az Uralkodó pláne a Márs Szabó Ferentzne kereszt Annya Pokomándi István kereszte.
-
1849 Évben 27dik Juli ez árnyék világbul ki mult.
1842dik Évben Oktober 20dikán Született hat és hét Óra köztigben Rózsa Márika beni Rozália kereszt Annya Potomándi István Keresztelte bika a Nap jegy a Plánéta a Nap
1846.dik Évben Született Rózsa Kálmán 14dik Augusztus regvel 6 óra tájban Orbán[n]é keresztöltette.
- Ugyan e hó 22dikén megholt.
1848 Évben Márti 17dik Születet Rózsa Géza reg:[gel] 4 és 5 Óra közben hold töltin Orbán[n]é aszon kereszt anya Köves Ur keresztelte Pénteken
1849dik Év; Születet Rózsa Béla 24dik Augusti Orbán[n]é keresztanya este két fertál 11 órakor
-
1856-dik 14dik augustusba meg holt Dilután 4, orakor
1850dik November 28dik Születet Rózsa Béla és Kálmán csütörtökön 4 óra táján Dilután Orbán[n]é kereszt anya Köves György keresztelte Az uralkodó Plánéta a Venus. Nap jegy a Mérték épen fogytán...
1851dik Évi márti 15dik veradón két fertál egykor meg halt Sil Örzsébet a mi öreg anyánk az Ur Jézus Nyugosza meg.
1852.dik Évben Juni 30dikán Születet Rózsa Rozália regel 2 órakor hold töltin Viz önto jegy alat Az uralkodo Plánéta a Hold Patyi Károly keresztelte Orbán[n]é kereszt Anynya
- 13dik Juli 11. órakor meg holt
1860 Rózsa Etele kümult Márti 22dikin 3. óra tájban hajnalba"
Saját, maga költötte fohászát, melyet a boldogság és a kín szűlt meg lelkében, pedig ekkép fogalmazta meg és írta be lúdtollával az imakönyvébe:
"Szent Isten Szent erős Isten Szent és halhatatlan Isten légy irgalmas nékünk botsásd meg a mi sok vétkünk"
Rózsa Ferenc dédapám imádságos könyvének első bejegyzése 1829-ből való
Tehát az első házasságából született 15 gyermekének még a fele sem érte meg a felnőtt kort. Miként is tudott megbirkózni a sorscsapások ezen mennyiségével? Hit vagy beletörődés segítette? Vajon mi késztet egy anyát, hogy gyermeke helyett, mely a melléről fordult egyenesen a sírba, újabb magzatot fogadjon a szíve alá? És mindez a 19. század közepén, csupán 150 évvel ezelőtt... Hat emberöltő távlatából nézve, szinte hihetetlen az emberi önfeláldozás ilyen mértékű viseltetése a megmaradás reményében. Mert miután megözvegyült, 63 évesen ismét házasságra adta a fejét - az én nagy szerencsémre, ugyanis a nála 30 tavasszal fiatalabb tizenháromvárosi Bozi Annával kötött második házasságából született 1867 július 15-én a nagyanyám, Rózsa Emília. Születését Liliom kertetske imádságos könyvének hátsó táblájára jegyezte fel másik két gyermeke, Sarolta és Boldizsár világrajöttével egyetemben. Sarolta később apáca lett, és mint Pia-nővér, a márianosztrai rendház főnöke. Boldizsár jómódú vendéglős, hentes és mészáros. Üzletének homlokzatát a 'Nagy-utca' elején kőből faragott marha- és disznófej díszítette. Dédapám, mint építőmester, sikeres és jómódú polgár volt. Igazát - és jövedelmét - ha kellett, néha még drasztikus módszerekkel is megvédelmezte. Egyszer adódott, hogy valaki nem fizetett, ezért házának tetejéről a zsindelyt segédeivel lerángattatta! Testvére, Rózsa Boldizsár, Sárvár város jegyzője volt. A családi szájhagyomány szerint - ugyanis erre írásos bizonyíték nincsen - dédapám még az 1848-as szabadságharcban is részt vett. Életének 71.-ik évében, 1874 szeptember 4.-én halt meg, feltehetően végelgyengülésben. Díszes kőkereszt alatt alussza örök álmát a sárvári temető első sorában. Az ő sírja egyben a legrégebbi jelzett hant, mely alatt őseim porladnak. Hol vannak a többiek? Ki tudja? Még anyai nagyapám, Pap Lipót csendőrtiszthelyettes sírját is hiába keresem. Nincs, eltűnt. És akkor hol lehetnek a többiek? A nem ismert, ám mégis létezett őseink? Gondolunk-e rájuk is, amikor mécseseket gyújtunk halottak napján a megmaradt sírokon? Kell-e egyáltalán sírhant ahhoz, hogy emlékezzünk? Kellő (illő?) megemlékezés virágot tenni azok képzeletbeli teteme fölé, akik a harctereken pusztultak el, fagytak csonttá, vagy akiket a terror tett tönkre és juttatott gödörbe? Vagy csak önáltatás, saját lelkiismeretünk megnyugtatása az egész parádé?
Apai nagyanyám, Rózsa Emília, jómódú és elkényeztetett leányként ment férjhez Gróf Károly csizmadia mesterhez, akinek háza a Vármellékről nyíló Nádasdy utca 6 szám alatt volt. Ezt az utcát a sárváriak - az utca végén lakó cigány család miatt - csak "Cigány utcá"-nak nevezték, és nevezik talán még most is. Ugyanez vonatkozik a város többi régi utcájára. A fő utca, keresztelhették azt akár Batthyány-ról, akár Horthyról, netán Leninről, az örökkön csak "Nagy ucca" maradt, amelyik meg vele párhuzamosan halad, az a "Kis utca", a kettőt összeköto pedig a "Kereszt-utca". És így a helyes. A népi elnevezések állják az időt. Kossuthnak, Petőfinek meg nincs szüksége hírverésre - Szent Istvánnak, Szent Lászlónak meg végképpen nincs. De térjünk vissza a nagyanyám Cigány-utcai házához. A csendes és jómódú szülői ház kényelméből egy 12 segédet és inast dolgoztató csizmadia mester zajos műhelyével egy fedél alatt lelt új otthonra. Nagyapám pedig állandóan vásárról vásárra járt, és bizony - ha jól ment a vásár akkor ittasan dalolva, ha nem, akkor pedig morgolódva - és ittasan érkezett haza. Édesapám ebben a házban nevelkedett 'két tűz' - apja vásárról hozott pénze és modora, és édesanyja szelíd gyengédsége - között.
Apai nagyapám mint önkéntes sárvári tűzoltó (1907)
Gróf Károly csizmadia-mester háza Sárvárott (1987-ben lebontották)